Tudom, hogy félek - körülbelül millió dologtól. Azt mondtad, nem lehet így élni. Én meg azért lettem emiatt dühös, mert elszomorított a gondolat... hiszen a félelmeim által magam köré épített fal vajon mikor fog kiszorítani Téged? Mikor fogsz a kísérteteim és gátlásaim miatt elhagyni? Egy láthatatlan visszaszámláló kezdett el tiktakkolni a lelkemben, tudván, hogy a nullánál össze fogok törni. Azt mondtad, sose hagysz el; de mit érnek a szavak? Tudod, nekem egyszer már valóra vált a legszörnyűbb félelmem. Azt hiszed, ez könnyű? Én építettem a falat, és hiába  próbálok áttörni rajta; nem megy. Ilyen vagyok. Ez már én vagyok. Ez a meztelen valóság. Kérlek, próbáld meg elfogadni, azt mondtad, megteszed, de mondani mindig könnyebb, mint megtenni. A legújabb legszörnyűbb félelmem, hogy egyszer elhagysz, és ez megőrjít. Az élet nem egy tündérmese, mégis Te lettél a hercegem.
Ne engedd el a kezem. Soha soha soha.

http://www.youtube.com/watch?v=5y_KJAg8bHI