Röhögünk, beszélgetünk, csúnya dolgokat mondunk a szomszéd szobában ülő lányról, kezünkben pohár benne vízzel, ő egy korty után - vagyis inkább közben - feláll, szája elé szorított kézzel robog a mosogató felé, hogy szájüregét szabaddá téve engedjen hasizmai furcsa rángásainak, minek kísérőjelensége a teliszájas vigyor; de sajnos a dolgok nem ilyen egyszerűek, mert azzal a lendülettel, ahogy lehajol, hatalmas koppanással a csap fölött lévő polcba üti a fejét, és amikor prüszkölve felegyenesedik, nevetve közli velem, hogy sikeresen... leköpte magát.