Emlékszel, amikor kicsi voltál, és állandóan hisztiztél a vacsoránál, mert nem akartad megenni a zöldségeket?
Nos, emlékezz vissza ezekre az időkre, és csóváld a kis fejedet, hogy milyen butus is voltál akkor régen. Mert ma már, ha hétvégenként hazamész a koleszból, kiéhezve veted rá magad az otthon maradt utolsó paradicsomra, mint a vitamin egyetlen képviselőjére szegényes étrendű felnőtt életedben. And you shout: HEY, MY DEAREST FRIENDS, I CAME HOME!

Awwwwwwwwwwww és a mackónadrág.

In a nutshell, that's how I feel right now. Sleep well, everyone!

Beálltam papucs nélkül a zuhany alá.
A mai egy sikeres nap volt.

Sokat gondolkoztam rajta, mi lenne rá a megfelelő szó.

Belélegezlek.

Tudod, amikor belefúrom az arcom a pulcsidba, és mély levegőt veszek, miközben magamhoz szorítalak, úgy, hogy elképzelem, többé sose engedlek el. Magamba szívom az érzést, ami eltölt, amikor megérintesz. Felidézem a gyönyörű, mosolygó, boldog, zöldes szempárt, és mélyen elraktározom a szívembe. Belélegezlek, mert a tüdőmön keresztül a vérembe jutsz, mint az oxigén, és akárhányszor megcsókollak, minden eltöltött pillanattal a részemmé válsz. Egyek vagyunk; egy a lelkünk. És ez több annál, hogy boldoggá teszel, hisz olyan vagy nekem, mint a nap a növényeknek, a víz a szervezetnek, a levegő az életnek - nem tudok létezni nélküled.
Ezt gondolom és érzem minden alkalommal, amikor kimondom: szeretlek.

Tudom, hogy félek - körülbelül millió dologtól. Azt mondtad, nem lehet így élni. Én meg azért lettem emiatt dühös, mert elszomorított a gondolat... hiszen a félelmeim által magam köré épített fal vajon mikor fog kiszorítani Téged? Mikor fogsz a kísérteteim és gátlásaim miatt elhagyni? Egy láthatatlan visszaszámláló kezdett el tiktakkolni a lelkemben, tudván, hogy a nullánál össze fogok törni. Azt mondtad, sose hagysz el; de mit érnek a szavak? Tudod, nekem egyszer már valóra vált a legszörnyűbb félelmem. Azt hiszed, ez könnyű? Én építettem a falat, és hiába  próbálok áttörni rajta; nem megy. Ilyen vagyok. Ez már én vagyok. Ez a meztelen valóság. Kérlek, próbáld meg elfogadni, azt mondtad, megteszed, de mondani mindig könnyebb, mint megtenni. A legújabb legszörnyűbb félelmem, hogy egyszer elhagysz, és ez megőrjít. Az élet nem egy tündérmese, mégis Te lettél a hercegem.
Ne engedd el a kezem. Soha soha soha.

http://www.youtube.com/watch?v=5y_KJAg8bHI